Madagaszkár a Föld egyik leggazdagabb élővilágával büszkélkedhet, ahol a világ fajainak mintegy 5%-a található, mindössze a Föld szárazföldjének fél százalékán. E fajok többsége endemikus, vagyis kizárólag ezen a szigeten fordul elő. Ez a kivételes sokféleség nemcsak az állatokra, hanem a növényekre és gombákra is igaz.
A sziget földtani múltjába visszatekintve feltárul, hogyan játszottak szerepet a geológiai események a különleges élővilág kialakulásában. Madagaszkárt ugyanis két nagyobb kontinensről is leszakította a földkéreg több millió éven át tartó mozgása. Ennek hatására alakultak ki az egyedi tájformák: az éles, sziklás szegélyek (escarpmentek), hegyvidékek és változatos síkságok.
A vízrendszerek, a lejtők és sziklafalak elmozdulása folyamatosan alakítja a tájat. A geológiai átalakulások során létrejövő vízválasztók, folyók és szintkülönbségek izolált élőhelyeket teremtettek, amelyek evolúciós laboratóriumként szolgálnak. Az itt kialakuló mikrokörnyezetek elősegítik az új fajok kialakulását, hiszen a populációk hosszú időre elzáródnak egymástól.
A földtani változások folytatódnak, és ma is hatással vannak Madagaszkárra – például vulkanikus tevékenységek, talajemelkedés és a vízválasztók vándorlása révén. Az ezekhez köthető élőhely-fragmentációk, változások tovább fokozzák a biodiverzitást, és újabb kérdéseket vetnek fel arról, hogyan születnek a szigeten ennyire különleges fajok, mint például a makik vagy a különféle növények, köztük a gigantikus baobabfák.
