A film betekintést nyújt a kipusztult és veszélyeztetett állatfajok visszahozatalának izgalmas, de ellentmondásos világába. A mongóliai Hustai Nemzeti Parkban indul a történet, ahol a kutatók a Przsevalszkij-ló megmentésén dolgoznak, amely valaha teljesen eltűnt a vadonból. A helyi vadőrök mindennapi küzdelmeit is megismerhetjük a veszélyeztetett fajok védelméért.
Amerikába vezet tovább az út, Észak-Texas vidékein működik a világ egyik legsikeresebb klónozó laborja, ahol sikerült egy több mint negyven éve elhullott ló génjeit felhasználva létrehozni egy új példányt. Itt merül fel a kérdés: lehet-e és szabad-e ilyen módon beavatkozni az evolúcióba, illetve elég biztonságosak-e ezek a technológiák? A film kitér a klónozás, a genetikai diverzitás és az ősi DNS megőrzésének bonyolult etikai és tudományos problémáira.
Az etikai dilemmák mellett hangsúlyos téma a világméretű fajpusztulás, és hogy a természetvédelem hagyományos eszközei mellett mennyire elengedhetetlenek lehetnek az élő sejtek, DNS-minták tárolására és génszerkesztésre irányuló új eljárások. A San Diego-i Frozen Zoo intézmény példája megmutatja, hogyan válhat a biológiai sokféleség megőrzése digitális archívummá.
További kérdéseket vet fel, hogy milyen szerepet töltenek be az állami intézmények, és hogyan kapcsolódnak össze a gyakorlati természetvédelmi műveletek a csúcstechnológiás laboratóriumokkal. Tanúi lehetünk egy veszélyeztetett ugróegér kutatásának is, ami rámutat: a vadon élő populációk fenntartása továbbra is rengeteg terepi munkát, elkötelezettséget és türelmet igényel.
Felvetődik, hogy mennyire szabad a géntechnológia eszközeit bevetni, mikor eljön az a pont, amikor a fajmentés már csak ilyen beavatkozásokkal lehetséges, vagy esetleg az emberiségnek meg kellene elégednie a hagyományos természetvédelemmel. Vajon a fagyasztva tárolt DNS minták, klónállatok és a génszerkesztés egy új korszakot nyitnak a természetvédelemben, vagy tartogatnak olyan veszélyeket is, amelyekről még alig tudunk valamit?
