Miért létezik egyáltalán a világegyetem? Ez az egyik legmélyebb kérdés, amellyel a tudomány foglalkozik. A fizika eddig is messzire jutott: rámutatott, hogy az üres tér sem valóban üres, a világegyetem teljes energiája akár nulla is lehet, és a kozmikus infláció egy parányi változásból mindent létrehozhatott, amit látunk.
Felmerül a kérdés, hogy miért pontosan ezek a fizikai törvények uralják a mindenséget, és miért engedik meg, hogy anyag, csillagok, bolygók, sőt, élet legyen benne. A szimmetriák, például az energia- és lendületmegmaradás törvényeinek mély összefüggései szintén izgalmas témákat vetnek fel a háttérben húzódó elvekről.
Figyelemre méltó a „finomhangoltság” kérdése is: apró eltérések az alapvető fizikai állandókban teljesen más univerzumokat eredményeznének, ahol talán még atomok sem létezhetnének. Egy lehetséges magyarázat az antropikus elv, illetve a multiverzum hipotézis, amely szerint rengeteg, eltérő szabályokkal rendelkező világegyetem létezhet – de ezek is újabb kérdéseket vetnek fel.
A semmi mibenlétének vizsgálata során a kvantummechanika mutat utat: modern felfogásban még az „üres” vákuumban is zajlanak fluktuációk. Elképzelhető, hogy világegyetemünk energiamérlege pontosan nulla, így akár spontán is létrejöhetett a semmiből. Ezek az ötletek a kozmikus infláció elméletével egészülnek ki, amely szerint a kezdeti, kicsiny univerzum elképesztő sebességgel felfúvódott mai méreteire.
További megoldandó rejtély a sötét anyag és sötét energia kérdése, amelyek az univerzum 95%-át teszik ki, ám természetük még mindig homályos. Ugyanígy, a kvantummechanika és a relativitáselmélet egyesítése, vagyis a „minden elmélete” szintén várat magára. Ezek az összefüggések megmutatják, hogy a világegyetem létezésének problémája további, talányos kérdések egész sorát indítja el a modern fizikában.
