Az univerzum titkainak feltárása során az emberiség egyik legfontosabb eszköze a fény vizsgálata, ám a halvány csillagfények megismeréséhez elengedhetetlen a sötétség megőrzése is. Az éjszakai égbolt elsötétedése és a fényszennyezés drámai növekedése miatt egyre kevesebb olyan hely marad a Földön, ahol a csillagászat szerelmesei zavartalanul figyelhetik meg az univerzumot.
Gary Fails, a Kielder Obszervatórium vezető csillagásza, Angliából Északkelet-Angliából Chilébe utazik, hogy megismerje a világ legsötétebb égboltjait és az ott dolgozó szakembereket. Útja során nemcsak a csillagászat technikai oldalával, hanem annak történelmi és kulturális jelentőségével is találkozik, bemutatva, hogyan fonódik össze a helyi identitás az eget kutató tudománnyal.
A film izgalmas kérdéseket vet fel: miért különösen kedvező a csillagászat számára a chilei sivatagok földrajzi és éghajlati adottsága? Hogyan dolgoznak együtt nemzetközi tudósok a napjaink legfejlettebb távcsöveinél, mint például a VLT vagy az ALMA? Vajon hogyan formálta az ősi civilizációk világképét a csillagos égbolt megfigyelése, és miként kapcsolódnak össze múlt és jelen a csillagászat élvonalán?
A dokumentumfilm bejárja a Kielder Obszervatóriumtól kezdve az angliai és chilei kutatóhelyeket, bemutatja a csillagászatban alkalmazott csúcstechnológiát, feltárja a fényszennyezés problémáját, és elgondolkodtat arról, hogyan őrizhetjük meg a sötét égbolt kincsét a jövő generációi számára.
