A történelem egyik legnagyobb olajvállalataként ismert Exxon a hetvenes évek végén váratlanul új területre lépett: hadat üzent az irodai technológia piacán évtizedek óta uralkodó IBM-nek. Ez az időszak technológiai akvizíciókkal, merész befektetésekkel és több ikonikus startup, például a legendás mikroprocesszort fejlesztő Zilog felvásárlásával telt.
A vállalatnál a diverzifikáció gondolata a hatvanas évek végén erősödött meg, amikor az olajpiac hosszú stagnálásával és egyre alacsonyabb nyereséggel kellett szembenézni. Az Exxon új bevételi forrásokat keresett, ennek egyik fő iránya a vegyipar, majd a technológiai szektor lett, ahol komoly beruházásokkal próbált teret nyerni.
Az ambiciózus technológiai terv részeként a cég a hetvenes években felépítette az Exxon Information Systems-t, amelybe több kisebb, eltérő profilú vállalkozást is beolvasztott. Kiemelt helyen szerepeltek a szófeldolgozó és adatkommunikációs eszközök, például a Vydec, a Qyx „intelligens” írógép és a QWIP korai faxgép-prototípus.
Komoly kérdéseket vetett fel azonban az, hogy lehetséges-e valódi sikert elérni olyan piacon, ahol riválisok, mint az IBM vagy a Xerox, évekig uralták a terepet – ráadásul az irodai eszközök piaca eközben épp a személyi számítógép forradalmának küszöbén állt. Mennyire lehet sikeres egy óriási olajcég diverzifikációja, ha az informatikai ágazat teljesen eltérő gondolkodást, gyorsaságot és kultúrát igényel? Ezt a dilemmát vizsgálja a videó, miközben végigveszi a kísérletezés, a technológiai befektetések és a vállalati kultúra ütközésének legizgalmasabb példáit.
