Három évtizeddel ezelőtt egy tudóscsoport vakmerő ötlettel állt elő: egy különleges mágnest akartak az űrbe küldeni, hogy ott felfedezzék az antianyag jeleit. Semmilyen korábbi tapasztalatuk nem volt a világűrrel kapcsolatban, így teljesen új területre léptek.
Ezt az elképesztő műszaki kihívást jelentő detektort, az Alpha Magnetic Spectrometert (AMS) tizenöt évig fejlesztették, több száz tudós közreműködésével, tizenhat országból. Végül 2011-ben az Endeavour űrsikló vitte fel a Nemzetközi Űrállomásra a hatalmas berendezést.
Azóta a spektrométer folyamatosan vadászik az antianyag áthaladó jeleire: milliárdszámra keresztezik útját kozmikus sugarak. A kutatók minden nap adatokat gyűjtenek, és különösen izgalmas pillanatot jelentett, amikor tiszta antihelium atomokra utaló jelek jelentek meg.
Ez a felfedezés számtalan kérdést vet fel az univerzum szerkezetével kapcsolatban. Vajon léteznek összetett antianyagból álló objektumok – mint például antianyagcsillagok – valahol az űr rejtélyes mélyén? Van-e más, még bonyolultabb antiatom is? A tudósok izgatottan keresik a válaszokat és további bizonyítékokat a kozmikus antianyag létezésére.
