1940-ben Gordon Cleaver, a Brit Királyi Légierő pilótája ütközött meg egy német vadászgéppel, amikor gépének plexi kabinteteje darabokra tört, és töredékei a szemébe fúródtak. Felfedezhetjük, hogy az akkori pilóták miért viseltek védőszemüveget, és milyen véletlen fordulattal indult el innen az orvosi innováció útja.
A repülőgépek kabinteteje ekkoriban már nem üvegből, hanem akrilból (közismert nevén: plexi) készült, ami rugalmasabb, könnyebb és kevésbé törik szilánkosra, mint az üveg. Az így keletkezett vastagabb, tompább szilánkok eltávolítása is könnyebb volt a sérülteknél. Kiderült, hogy az akril egészen meglepő módon semmilyen gyulladásos reakciót nem okozott Cleaver szemében, ami egy orvos figyelmét is felkeltette.
A videó választ keres arra, hogyan működik a szemlencse, miért jelent óriási gondot a szürkehályog, és miként próbálták évszázadokon át eredménytelenül kezelni ezt a betegséget. Régi és mai beavatkozások között is böngészhetünk, mint a tűvel végzett „couching” vagy a modern, ultrahangos lencseeltávolítás.
Vajon hogyan inspirál egy repülőgép-szerencsétlenség egy forradalmian új orvosi eljárást? Megtudhatjuk, honnan származik a modern, akrilból készült műlencse ötlete, amely mára világszerte oly sok ember látását menti meg. Milyen akadályokkal és kritikus véleményekkel szembesült az első ilyen beültetés, és milyen extra funkciókkal bírnak ma már ezek a műlencsék?
