Az orosz-ukrán háború ötödik évébe lépve továbbra is jelentős veszteségekkel és bizonytalan kimenetellel zajlik, miközben a Nyugat egyre többször figyelmeztet arra, hogy Oroszország esetleg NATO-tagállamok elleni támadást is mérlegelhet.
A hírszerzési jelentések rámutatnak: bár egy nagyobb invázió valószínűsége alacsony, Moszkva egy korlátozott léptékű, provokatív támadás lehetőségét is fontolóra veszi – éppen abban bízva, hogy az ilyen akciók megoszthatják a NATO-t és elbizonytalaníthatják a tagállamok Ukrajna irányába mutatott támogatási szándékát.
Putyin célja a Szovjetunió utáni orosz befolyás helyreállítása, elsősorban az ukrajnai és fehéroroszországi kontroll visszaszerzése, illetve a NATO erejének és biztonsági garanciáinak meggyengítése. Ennek érdekében Oroszország egyre kiterjedtebb hibrid támadásokat hajt végre Európában: kibertámadások, szabotázsakciók, és logisztikai célpontok elleni támadások sorozata jellemzi az elmúlt éveket, amelyek gyakran helyi alkalmi elkövetőkkel, proxykkal történnek, hogy ne lehessen rögtön Oroszországhoz kötni az eseteket.
A videó részletesen bemutatja, miként feszíti Oroszország a NATO tűrőképességének határait, valamint azt, hogy a kelet- és közép-európai államok – főként a balti országok és Lengyelország – kiemelt célpontjai a hibrid hadviselésnek. Felvetődik, mennyire sérülékeny a NATO a fokozatos provokációk hatására, és hol húzódhat meg az a bizonyos „vörös vonal”, amelynek átlépése már tényleges választ generálna. Emellett a fegyverzetkészletek véges volta és a nyugati támogatás prioritásainak újragondolása is jelentős kérdéseket vet fel a katonai szövetség számára.
A műsor azt is vizsgálja, hogyan igyekszik Oroszország eszkalálni a konfliktust, hogy a NATO egységét megremegtesse, és hogyan használja ehhez az etnikai feszültségeket bizonyos területeken, például az észtországi Narva városában. Mindezeket a trendeket a közeljövő lehetséges forgatókönyvei, illetve a NATO hosszú távú reakcióképességének kérdései teszik különösen aktuálissá.
