A Hyades csillaghalmaz közelében rejtélyes események zajlanak, amelyek felkeltik a csillagászok figyelmét. Egyik csillagnyúlványa szokatlanul sok csillagot veszít, mintha egy óriási, láthatatlan gravitációs erő hatna rá. A kutatók hatalmas tömegű, de teljesen láthatatlan objektumot sejtenek a háttérben, amely kifosztja a halmazt.
Az univerzum nagy léptékű mozgásaiban, például a galaxishalmazok és galaxisok forgásában is hasonló, megmagyarázhatatlan jelenségek tűnnek fel. Csillagászati mérések alapján sokkal több anyagnak kellene lennie a láthatónál, hogy a csillagok ne repüljenek szét – ezt a hiányzó tömeget nevezték el sötét anyagnak.
A sötét anyag tulajdonságai máig titokzatosak maradtak: nem bocsát ki, nem ver vissza és nem is nyel el fényt, kizárólag a gravitáció révén létezik jelenléte. Rendszeresen megfigyelhető közvetett hatása például abban, hogy hogyan tartja egyben a galaxisokat, vagy éppen a fény útját hajlítja meg, mint a gravitációs lencse jelenség során.
Kiemelkedő példa volt erre egy távoli szupernóva felvillanása, amelynek fénye többször is eljutott a Földre köszönhetően annak, hogy a sötét anyag torzította és elnyújtotta a fényútvonalakat. Az efféle effektusok és megfigyelések újabb bizonyítékokként szolgálnak arra, hogy a világegyetem nagy részét valami titokzatos, láthatatlan alkotó uralja és befolyásolja.
Fizikusok és csillagászok még mindig keresik a választ arra, hogy pontosan mi is ez a sötét anyag, és vajon mennyire befolyásolja a világegyetem szerkezetét, sőt, magának az élet lehetőségét is.
