Az emberiség évszázadokon keresztül kutatta a Föld belső szerkezetét, folyamatosan új rétegeket és meglepő jelenségeket fedezve fel. A cseppfolyós külső mag után felfedeztük a belső, szilárd magot is – azonban a friss szeizmikus adatok szerint a belső mag fizikai tulajdonságai szokatlanul „folyékonyak”, és ellentmondanak az eddigi egyszerűbb modelleknek.
Felmerül tehát a kérdés: a Föld belső magja tulajdonképpen szilárd vagy folyékony? Az új megfigyelések rámutatnak, hogy például a szeizmikus hullámok viselkedése különbözik a pólusok és az egyenlítő irányában, illetve hogy a nyíróhullámok (S-hullámok) lassabban haladnak át a magon, mint azt a kristályos vas alapján várnánk.
A kutatók különféle feltevésekkel álltak elő: szóba került könnyű elemek ötvözése a vasmagban, a mag szemcsés szerkezete, illetve a részleges megolvadás is. Mindezek azonban csak részlegesen magyarázzák a tapasztalt jelenségeket, miközben új, izgalmas kérdések vetődnek fel a globális kristályszerkezet, az anyagszilárdság és a hullámterjedés hátterében.
Az epizód végül bemutat egy forradalmi elméletet, miszerint a belső magban egy eddig kevéssé ismert anyagállapot, a szuperionos fázis jöhet létre, ahol a rács szilárd, miközben bizonyos atomok szinte folyékony módon mozognak benne. A laboratóriumi kísérletek és szimulációk bizonyos vonatkozásban megerősítik ezen állapot lehetőségét, új lökést adva a Föld legmélyebb titkainak feltárásához.
