Az univerzum létezésének alapvető kérdését járja körül ez az anyag: miért van egyáltalán anyag a világegyetemben? Felvetődik, hogy az asztrofizika egyik legrégebbi rejtélyével állunk szemben, melyhez a legnagyobb gyorsítók kínálnak kulcsot.
Az energia és anyag átalakulása – azaz a híres E=MC² egyenlet – az univerzum kezdeti állapotában, a nagy energiájú, sűrű és forró ‘leves’ időszakában zajlott le, amikor fotonokból részecskék és antirészecskék formálódtak, majd ismét fotonokká alakultak vissza. Kiemelésre kerül, hogy valami miatt mégis kis különbség keletkezett: minden egymilliárd átalakulásból csak egy maradt tisztán anyag, amit nem semlegesített az antianyag. Ez a kis többlet adta a most is létező univerzumot.
Az anyag és antianyag szimmetriájának kérdése mellett szó esik arról is, hogyan próbálják laboratóriumi körülmények között, például részecskegyorsítókban (mint a CERN-nél), újra előidézni és tanulmányozni azokat a feltételeket, amelyek a világegyetem hajnalán uralkodtak. Az elemi részecskék, kvarkok és azok családjai is bemutatásra kerülnek, valamint a szimmetria megsértésének detektálását célzó, kreatív tudományos kísérletekről is szó esik.
Néhány elméleti lehetőséget is felvetnek, például hogy mi történt az antianyaggal: talán egy másik univerzumba távozott, és ha ott léteznek csillagok, bolygók, vagy akár élet, minden antianyagból állna. A kérdések és kutatási irányok továbbra is nyitottak, a fizika legnagyobb megválaszolatlan misztériumát feszegetve.
