A szívdaganatok különlegesen ritkák, annak ellenére, hogy a rák világszerte gyakori – kevesen találkoztak olyan emberrel, akinek a szívében alakult volna ki tumor. Ennek oka hosszú időn keresztül rejtély volt a tudósok számára, és csak az utóbbi években kezdtek választ találni a miértekre.
Többféle lehetőség is adódik: vagy magában a szervben kezdődnek elburjánzani a sejtek, vagy más rákos gócok terjednek át a szívbe. Érdekesség, hogy még ebben az esetben is nagyon alacsony a szív érintettsége, annak ellenére, hogy folyamatosan vér áramlik át rajta, ami elvileg megkönnyítené a daganatos sejtek vándorlását.
Rákos megbetegedések kutatásakor szokatlanul megfigyelhető, hogy az állatoknál – például kutyáknál és macskáknál – szintén ritka a szívet érintő daganat. Ez mindenképpen felkeltette a tudósok érdeklődését, hiszen talán rávilágíthat arra, hogyan védekezhet a szervezet a rák ellen.
A kutatás során kiderült, hogy a szív sejtjei felnőttkorban alig osztódnak. Mivel a rák jellemzően ott tud kialakulni, ahol a sejtek rendszeresen osztódnak, a kevés sejtosztódás csökkenti a daganatok létrejöttének valószínűségét. Ugyanakkor egyes orvosi beavatkozások – például a szívbe ültetett segédeszközök – mégis előidézhetik a sejtosztódás újraindulását, ami kutatási szempontból igen izgalmas felfedezésekhez vezetett.
Laboratóriumi vizsgálatok, amelyek állatkísérletekre is kiterjedtek, olyan mechanizmust tártak fel, amely megmagyarázhatja a szív ellenállását a daganatos elváltozásokkal szemben. Úgy tűnik, maga a folyamatos mozgás és mechanikai stressz is része a védekező folyamatnak – egy különleges fehérje, a Nesprin-2, közvetít mechanikai jeleket, amelyek gátolják a túlzott sejtosztódást. Ez a felfedezés akár új gyógymódok alapja is lehet más szervek daganatos betegségeinél.
