Az élővilág legtöbb tagja számára a tűz veszélyt és pusztulást jelent, de akadnak fajok, amelyek kifejezetten előnyükre fordítják a lángok teremtette helyzeteket. Némelyik növény például nemcsak kibírja, hanem egyenesen várja a tüzet: ilyen a tüzesliliom, amely csak erdőtüzek után virágzik ki, kihasználva, hogy riválisai eltűntek a környékről. A füst, a hő vagy különféle vegyületek szolgálnak számukra növekedési jelként, de pontosan hogyan reagálnak ezekre az ingerekre, az még tudományos rejtély maradt.
Nemcsak növények, hanem állatok is élnek a tűz közelségéből származó előnyökkel. Egyes rovarfajok, mint például a tűzbogár, aktívan keresik a tüzet, ahol párt találnak és lerakják tojásaikat az égett növényi maradványokba. Ráadásul a ragadozó madarak, például a fakopáncsok és a héják, az ilyen területeken különösen jól boldogulnak, mivel bőséges táplálékforrás vár rájuk.
A videó bemutatja, miként alakultak ki a világ különböző pontjain olyan ökoszisztémák, amelyek a tűztől függenek. A füves területek létrejöttében is kulcsszerepet játszik a rendszeres égetés, ezáltal háttérbe szorítva a fákat és előnyt adva a gyorsan regenerálódó füveknek. Hihetetlen, de a Föld egyes területein ma is a tűz határozza meg az élőhelyek arculatát, sőt, a fajok fennmaradását is.
A szakértők arra keresik a választ, hogy pontosan mi indítja be például a tűz által kedvelt növények virágzását, illetve hogyan használják ki az állatok a forró, füstös körülményeket. Felvetődik, hogy a tüzek elnyomása mennyire változtathatja meg a ma ismert ökoszisztémákat, és hogyan függ össze mindez az emberiség evolúciójával is.
