Ebben a részben a csapat egy különleges Apollo Lunar Module repülési műszert, az FDAI-t, közismert nevén nyolcas labda indikátort próbál helyreállítani. A műszer az egyik legfontosabb űrrepülési eszköz volt az űrhajósok számára: a szerkezet háromdimenziós mozgását, valamint a hajó helyzetét mutatta meg az inerciális platform alapján. Az adott példány nem repült, hanem szimulátorokban szolgált az űrhajósok kiképzésén, majd később űrsikló szimulátorban is használták, végül pótalkatrész-forrássá vált.
A javítás első lépéseként a szétszedett műszeren számos laza, hiányzó vezetéket, alkatrészt és egy teljes szervoerősítő panel hiányát fedezték fel. Az élő tesztek során részletesen bemutatják, hogyan próbálják azonosítani, majd összekötni a fennmaradt vezetékeket – miközben az ARU11 nevű vadászgép-műszerrel is párhuzamot vonnak, ugyanis bizonyos alkatrészek kompatibilisek.
A rész kitér arra, hogy a korabeli műszerek milyen bonyolult elektromos és mechanikai kapcsolatokkal működtek: bemutatásra kerül a magasfrekvenciás AC jelátvitel, a szervoerősítő működése, a háromfázisú motorvezérlés, valamint a kimutatott hibák diagnosztikája, például szivárgó kondenzátorok, szakadt motortekercsek és aszimmetrikus kimeneti jelek.
Az epizódban fontos témaként jelenik meg a restaurátorok számára a többszöri korábbi javítás következményeinek felismerése, a kézzel barkácsolt vagy hiányzó alkatrészek problémái, valamint az a különleges kihívás, amikor az eredetileg eldobásra ítélt berendezés rejtett hibáját kell feltárni.
További izgalmas kérdéseket vetnek fel: sikerülhet-e működésre bírni egy ilyen összetett űrműszert, milyen szakmai és technikai buktatókba lehet belefutni a repüléstechnikában, és hogy mi történt azokkal az eszközökkel, amelyeket már a NASA is feladott?
