Páratlan csillagászati rejtélybe mélyedhetünk el, amikor felfedezték a PA 30 nevű objektumot a Tejútrendszerben, mintegy 7500 fényévre a Földtől, a Cassiopeia csillagképben. Az objektumot egy amatőr csillagász fedezte fel véletlenül, és a tanulmányok azóta is rendkívüli tulajdonságokat tárnak fel róla. Megjelenése alapján nem hasonlít a megszokott szupernóva-maradványokra, inkább kozmikus pitypangra vagy űrbéli tűzijátékra emlékeztet.
A kutatók szerint ez az objektum összefüggésben lehet egy 1181-ben kínai, japán és arab csillagászok által megfigyelt szokatlan csillagrobbanással. Sokáig vitatott volt, pontosan melyik maradvány kapcsolódik a korabeli feljegyzéshez, mígnem a részletes vizsgálatok újabb bizonyítékokat szolgáltattak erre a kapcsolatra.
Újabb meglepő felfedezések kerültek felszínre, főként amikor a tudósok feltérképezték a maradvány szerkezetét: különös, szalagokra és gyöngysorra emlékeztető szerkezetek, amelyek a szupernóva-robbanásban keletkeztek. Egy még rejtélyesebb jelenség is megjelent: egy túlélő „zombi csillag”, amely a robbanás központjában helyezkedik el, ellentétben más ismert szupernóva-maradványokkal, amelyeknél a mag nagy sebességgel távozik.
A kutatások szerint a PA 30 és magja, a WD 005311 katalógusjelű fehér törpe, pusztán részleges robbanást élt át, amely során a csillag nagy része megmaradt. A szerkezet és a kémiai összetétel – hidrogén és hélium teljes hiánya, viszont magas oxigén, neon, magnézium, szilícium és kén arány – még izgalmasabb kérdéseket vet fel az ilyen események kapcsán.
A modern mérések révén a csillagászok olyan fizikai jelenségeket is vizsgálnak, mint a Rayleigh-Taylor-instabilitás és az ezek nyomán kialakuló különleges mintázatok, amelyek hozzájárulnak a látványos, szimmetrikus szerkezethez. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen tökéletes robbanás mennyiben különbözik a tipikus szupernóva-robbanásoktól, és hogyan kapcsolódik a sötét energia kutatásához, mivel a szupernóvák távolságmérési referenciapontként szolgálnak a csillagászatban.
A videó további kérdéseket vet fel: miért ennyire lassú a túlélő csillag mozgása, mit árulnak el számunkra ezek a kémiai összetevők, és vajon hány hasonló objektum rejtőzhet még a galaxisunkban? Ezek a titokzatos és extrém körülmények segítenek a csillagászoknak pontosabban megérteni az univerzum fejlődésének legmélyebb összefüggéseit.
