Az univerzum legtávolabbi gyors rádiókitörése (FRB) új fejleményeket hozott a kozmikus hálózat felfedezésében. Ezek az energiakitörések, amelyek mindössze ezredmásodpercekig tartanak, mégis annyi energiát bocsátanak ki, mint a Nap egy év alatt. Az FRB-k továbbra is rejtélyesek, különösen mivel egyesek ismétlődnek, míg mások egyszeri események, és forrásaik meghatározása komoly kihívást jelent.
Az utóbbi időben a kutatók egy rekorddöntő FRB-t azonosítottak, amely legalább 10 milliárd éven keresztül utazott, mielőtt elérte volna a Földet. A felfedezést a dél-afrikai MeerKAT rádióteleszkóp tette, de a forrásgalaxis megtalálásához a James Webb űrtávcsőre is szükség volt, mert a földi optikai távcsövek semmit sem láttak az adott helyen.
A James Webb végül felfedezte a forrást: egy rendkívül halvány, fiatal és kisméretű törpegalaxist, amely meglepően kevés nehéz elemet tartalmaz. Ez váratlan feltételezéseket vet fel az FRB-k keletkezéséről, hiszen a korábbi elképzelések szerint ilyen erős jeleknek inkább nagy és öreg galaxisokból kellett volna származniuk.
A kutatók jelenleg két fő modellt vizsgálnak: vagy neutroncsillagok ütközése, vagy magnetár születése indítja el ezeket a kitöréseket. Az új felfedezés azonban inkább az utóbbi lehetőséget támogatja, hiszen egy fiatal galaxisban is kialakulhatnak magnetárok erős szupernóva-robbanás eredményeként.
Az FRB-k egyúttal lehetőséget nyújtanak az univerzum feltérképezésére: ahogy áthaladnak a kozmikus ködön és galaxisokon, információt visznek magukkal a láthatatlan anyagról és mágneses mezőkről, lehetővé téve a tudósok számára, hogy a rejtett kozmikus hálózatot is vizsgálják. Emellett újabb tanulmányok kimutatták, hogy az ismétlődő és egyszeri FRB-k valószínűleg különböző fizikai folyamatokhoz köthetők.
