Az előadás középpontjában a nyugati társadalmakat érintő mélyebb értékválság áll, amely túlmutat a politikán és a gazdaságon, és egészen a vallásos, jelentésadó rétegekig vezethető vissza. A narratívák, vagyis a történetek szerepéről esik szó: ezek nem csupán szórakoztatásként szolgálnak, hanem alapvető módon strukturálják az emberek valóságérzékelését, motivációját és értékeit is.
Felvetődik a kérdés, milyen módon határozza meg az értékrend az észlelést, és miért nem értelmezhető csupán érték- és jelentésmentes objektív valóság. A tudomány világát szembeállítják az értékek világával, rámutatva, hogy az utóbbi megelőzi, sőt szabályozza az objektív ismeretszerzést.
Részletesen elemzik, hogy a populáris történetek, filmek – például a James Bond vagy a klasszikus mesék, mint a Hófehérke – hogyan mutatják be a jó és rossz szereplőit, s ezen keresztül milyen mintákat, célokat és erkölcsi tanulságokat közvetítenek. Az utánzás szerepe kiemelt jelentőséget kap az értékrendek átörökítésében, sőt ezzel párhuzamot vonnak a vallási tanításokkal is.
A férfi és női archetípusok fejlődéséről, pozitív és negatív mintáiról is beszélgetnek, kitérve a társadalmi problémákra – például a modern mesék, filmek erkölcsi ürességére vagy félreértelmezésére, valamint az oktatás és média szerepére.
További témák között szerepel a tudományos kutatás motivációjának kérdése, a hős szerepe, az önfeláldozás jelentősége, valamint az, hogyan hat a kollektív értékvesztés az egyének és közösségek lelkiállapotára. Az előadás vitaindítóként hagyja nyitva azokat a kérdéseket, hogy miként lehet új, hiteles és közösségteremtő történeteket alkotni, és milyen lehetőségek rejlenek a jelenlegi kulturális helyzetben.
