Kutatók előszeretettel helyeznek állatokat szokatlan helyzetekbe, hogy feltérképezzék viselkedésüket és problémamegoldó képességeiket. Módszereik között klasszikus labirintusok, akadálypályák és kreatív technológiák egyaránt szerepelnek.
A denevérek akusztikus navigációját például speciálisan kialakított mesterséges akadályokkal vizsgálták, amelyek révén új információkat kaptak arról, hogyan használják a Doppler-effektust a repülési sebesség becslésére. Ez fejlettebb módszer, mint amit korábban feltételeztek.
Csótányok rendhagyó, gömb alakú futópadokon mutathatták be, miként küzdenek meg bonyolult, akadálypályás terepeken. Ilyen hosszú távú mozgásvizsgálatból kiderült, milyen változatos stratégiákkal küzdik le a jelentős akadályokat.
Ugrópókokat VR-eszközökkel szereltek fel, hogy felmérjék, a pókok miként ismerik fel és követik a vizuális ingereket virtuális környezetben. Ezzel feltérképezhetővé vált látásuk és színérzékelésük finomsága.
A záró kísérletsorozatban hangyák és emberek mérkőztek meg egy akadálypályán, ahol a hangyák hatékonyabb csapatmunkát mutattak be, míg a humán résztvevők kommunikáció hiányában nehezebben oldották meg a feladatot. A kutatók így betekintést nyerhettek a kollektív memória és csoportos problémamegoldás eltérő működéseibe.
Mindezek a példák újabb érdekes kérdéseket vetnek fel az állati érzékelés, navigáció és együttműködés terén, és jól mutatják, mennyi mindent tanulhatunk szokatlan laboratóriumi helyzetek elemzéséből.
