Mire képes a NASA legújabb űrtávcsöve? Az elképesztő új Roman teleszkóppal célzottan vizsgálják az univerzum legizgalmasabb kérdéseit, miközben felbontása ugyanakkora, mint a Hubble-é, de látómezeje százszor nagyobb. Ennek köszönhetően a Roman hónapok alatt képes lesz arra, ami a Hubble-nek évszázadokig tartana: nagy területű égboltfelmérések készítésére és a világegyetem katalógusának bővítésére.
Az asztrofizika néhány legégetőbb problémájára is választ keresnek a Roman segítségével: például helyes-e jelenlegi univerzum-modellünk, amely szerint az űr tágulásának gyorsulása állandó? Több tízezer szupernóva megfigyelésével vizsgálják majd a világegyetem tágulásának történetét — ezzel pontosabb képet kaphatunk a sötét energia szerepéről.
Feltárulhat az a rejtély is, hol van a határ csillag és bolygó között. A galaxis közepének részletes vizsgálata révén ugyanis barnatörpék és kisméretű exobolygók ezreit keresik. Ezzel nemcsak bolygók, hanem a Naprendszeren kívüli csillagrendszerek kialakulását is jobban megérthetjük.
A Roman új technikáival közvetlenül is megpróbálnak exobolygókat képalkotással észlelni, blokkolva a csillagok vakító fényét. Emellett a szupernagy tömegű fekete lyukak rejtélyét is kutatják: hogyan lehetséges, hogy már a világegyetem igen korai időszakában léteztek óriás fekete lyukak — ezek eredetére keresnek válaszokat kiterjedt és pontosabb megfigyelésekkel.
Végül a sötét anyag összetétele és elhelyezkedése is előtérbe kerül, méghozzá több százezer gravitációs lencse azonosításával. A Roman érzékenysége új elméletek felülvizsgálatára ad lehetőséget, segítve annak megértését, hogyan alakult ki az univerzum struktúrája.
