A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 17 perc

A Tabby csillaga: rejtélyes fénycsökkenések és a por megdöbbentő szerepe

A Tabby-féle csillag titokzatos fénycsökkenései évek óta foglalkoztatják a csillagászokat. Különféle elméletek születtek a magyarázatra, de most új adatok alapján izgalmas kérdések merülnek fel a por, az üstökösök és egy rejtélyes óriásbolygó lehetséges szerepéről.

Tíz éve ismertük meg az univerzum egyik legrejtélyesebb csillagát, a Tabby-féle csillagot (KIC 8462852), amely különösen furcsa fénycsökkenési mintázatai miatt hívta fel magára a csillagászok figyelmét. Ezek a fényerő-ingadozások – ellentétben a többi bolygó árnyékát okozó szimmetrikus, rendszeres elhalványulásokkal – teljesen rendszertelen időközönként és változó mélységben jelentkeznek, néha akár a csillag fényének 20%-át is elfedve.

A tudósokat évek óta foglalkoztatja, mi állhat e különleges jelenség hátterében. Felmerültek hipotézisek üstökösrajokról, óriási gyűrűrendszerekről, sőt, akár idegen civilizációk által épített technológiai struktúrákról (pl. Dyson-rendszerek) is. Ugyanakkor egy jelentős áttörést a fénycsökkenések színképi elemzése hozott: itt kimutathatóvá vált, hogy a sötétedés hullámhosszfüggő – a kék fényt jobban elnyeli, mint a vöröset. Ez por jelenlétére utal.

Bár a por kézenfekvő magyarázatnak tűnik, meglepő fordulat, hogy ilyen típusú csillagok körül normális esetben nem található tartósan por. Egy aktív fősorozatbeli csillag (mint a Tabby-féle csillag) sugárnyomása gyorsan elsöpri vagy elpárologtatja a porszemcséket, ezért további kutatások tárgyává vált, honnan származhat, illetve hogyan pótlódhat folyamatosan ez az anyag.

Ekkor került előtérbe a gravitációs zavarótest létezésének lehetősége: egy hatalmas, eddig rejtőzködő bolygó vagy kísérőtest, amely folyamatosan „bombázza” a belső rendszert üstökösökkel, újra és újra port termelve. A legújabb mérések akár egy Jupiter-méretű vagy még nagyobb, gyorsan mozgó bolygót is sejtetnek, amelynek jelenlétét a bolygó fedési és radiális sebességmérései alapján egyre több adat támasztja alá. A megfigyelések ugyanakkor további kérdéseket vetnek fel a rendszer múltbéli fejlődésével és szerkezetével kapcsolatban is.

A témában több technológia (Kepler, TESS űrtávcső és a Gaia űrszonda) is szerepet kap, amelyek lehetővé teszik a fényesség, a hullámhossz és a csillag mozgásának szuperprecíz mérését. Az izgalmas feladványra a tudomány újabb és újabb válaszokat keres, miközben a por eredete, az üstökösök forrása, valamint egy óriási „láthatatlan” bolygó léte is továbbra is nyitott kérdések maradnak a csillagászat számára.