Slavoj Žižek lebilincselő gondolatmenetében a szabadság fogalmát és jelentését járja körül, miközben arra kérdez rá, hogy mit is értünk valójában a szó alatt. Nem pusztán a hagyományos szembeállítást vizsgálja a szükségszerűséggel, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy a szabad döntés lehetősége meglepő módon nem mindig jelenik meg, amikor azt hinnénk, például a szerelemben vagy az identitásválasztásban.
A beszélgetés izgalmas kitérőt tesz a kvantumelmélet világába is, ahol azt vizsgálja, a megfigyelő döntése mennyiben nevezhető szabadságnak, vagy csupán illúzióról van-e szó. Felmerül a kérdés, hogy amikor választunk a valóság különböző aspektusai között – részecske vagy hullám –, valóban szabadsággal élünk-e, vagy csupán a jelenségek egy adott oldalát emeljük ki?
Érdekes filozófiai párhuzamokat von Kant és Schelling gondolataival is, felhozva például a morális törvényhez való viszonyulás vagy az önazonosság felvállalásának dilemmáját. Megkérdőjelezi, hogy a spontán választásaink mennyire szabadok, vagy mennyiben határozzák meg őket korábbi tapasztalataink, idegrendszerünk vagy biológiai természetünk.
A nézőt egy sor elgondolkodtató problematika elé állítja: mikor beszélhetünk valódi szabadságról az emberi döntésekben? Hol húzódik a határ tudomány és filozófia között, amikor a szabad akarat megközelítéséről van szó?
