Két eltérő földrajzi helyszínen, Alaszkában és Maine államban, kiélezett szenátusi viták zajlanak, ahol a tét az amerikai Kongresszus erőviszonyainak átrendeződése. A jelöltek között éles személyeskedés is kialakult, miközben egyeseket a kampányban elhangzott vádak, például az alkalmazottakkal való bánásmód vagy éppen a párthűség kérdései vesznek tűz alá.
Választási stratégiák szempontjából különösen figyelemre méltó, hogy a republikánusok és demokraták más-más módon igyekeznek kihasználni az országos témákat és a helyi közösségek igényeit. A kampányokban komoly hangsúlyt kapnak a kapcsolatok a pártelnökkel, valamint az is, hogy a jelöltek mennyire próbálnak független, helyi szereplőként fellépni.
A pénzügyi támogatottság is meghatározza a kampány intenzitását: több választókerületben látványosan kiugró összegeket gyűjtöttek össze a jelöltek, és iparági szereplők, valamint milliárdosok is beszállnak az adományozásba. Ez újabb feszültségeket teremt a pártok között és társadalmi vitákat generál arról, mennyire lehet egy választás „tiszta”.
Társadalmi kérdések, mint az amerikaiak politikai elidegenedése, az infláció és a kormányzattal szembeni általános elégedetlenség, mind felerősödnek a kampány során. Az is nagy kérdés, hogyan befolyásolhatják ezek a témák az egyes államok szenátusi versenyének kimenetelét.
