Az ukrajnai Starlink-hozzáférés körüli helyzet újabb fordulatot vett, amikor Elon Musk azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy megsértette a Starlink szolgáltatási feltételeit, mivel állítólag dróntámadásokhoz használta a hálózatot. Ezzel szemben ukrán tisztviselők tagadják, hogy ilyesmi történt volna, és hangsúlyozzák: a Starlink-szolgáltatás nem elérhető Oroszország területén, ezért nem is lenne technikailag lehetséges használni ilyen célokra.
A konfliktust tovább árnyalja, hogy bizonytalan, ki döntött a Starlink-rendszerek lelassításáról – kezdetben senki sem vállalta magára az utasítást. Később Musk elismerte, hogy részt vett a döntésben, ami ismét rávilágít a civil és katonai érdekek bonyolult összefonódására a modern hadviselésben.
Szakértők és elemzők aggasztónak tartják, hogy egyetlen, nem választott magánszemélynek, jelen esetben Elon Musknak ilyen hatalma lehet a hadszíntéri események befolyásolására. Felmerül a kérdés, milyen etikai és politikai következményei vannak annak, ha magánvállalatok és tulajdonosaik ekkora befolyást szereznek kritikus infrastruktúra felett háborús helyzetben.
A beszélgetések kitérnek Musk amerikai politikai kapcsolataira, adományaira, texasi érdekeltségeire, és arra is, hogy mennyire szokatlan és veszélyes lehet egy magánember katonai döntéshozatali pozícióba kerülése. Ezek mind ráirányítják a figyelmet arra, mennyire sérülékeny egy ország védelmi rendszere, ha külső, piaci szereplőktől válik függővé.
