Jerome Powell leköszönő Fed-elnök utolsó ülését számos izgalmas kérdés és precedens övezte. A találkozó középpontjában az állt, hogy távozik-e hivatalából, vagy tovább marad bizonyos formában a jegybankban. A történelmi múlt példái, köztük Marriner Eccles esete, szintén felmerültek, akik elnöki mandátumuk lejárta után is folytatták a munkát.
Egyedülálló helyzetet teremt az, hogy a jegybanki függetlenség kérdése újra reflektorfénybe került, miközben a gazdasági környezet sem megszokott: az infláció emelkedése nem a klasszikus módon, a túlzott pénzmennyiség következtében alakult ki, hanem kínálati sokkok vezérlik. Az is felvetődik, hogy ezekre a Fed hagyományos eszköztárával mennyire lehet érdemben reagálni.
A döntéshozó testület négy ellenvéleményt fogalmazott meg, méghozzá eltérő irányokból. Eltérő vélemények jelentek meg egyrészt a kamatvágás, másrészt annak kommunikációja körül. Ezek a belső viták és szavazási arányok érdekes kérdéseket vetnek fel a döntéshozatal jövőjéről, különösen Kevin Warsh várható elnöki pozícióba lépése közeledtével.
