Az utóbbi hetek kiberbiztonsági félelmei eltörpülhetnek a kvantumszámítógépek jelentette veszélyek mellett – legalábbis Scott Aronson szerint, aki az elmúlt évtized egyik legismertebb kvantumszámítástechnikai szakértője. Aronson pályáját a Google kvantumfölény projektje és a korai OpenAI szuper-alignment csapata fémjelzi, emellett aktív szereplője a kriptográfia jelenlegi kihívásairól szóló diskurzusnak.
Felmerül a kérdés, mi történik, ha a közeljövőben, akár már 2029-ben, elkészül egy olyan hibamentes kvantumszámítógép, amely képes feltörni a jelenlegi titkosítási rendszereket. Ez nem csupán a kriptodevizák, hanem az egész internet, pénzügyi rendszerek, állami titkok és kritikus infrastruktúrák jövőjét veszélyeztetheti. A Bitcoin és más blokklánc-alapú rendszerek különösen sérülékenyek lehetnek, hiszen sok cím privát kulcsa évtizedek óta lappang, de hirtelen akár bárki hozzáférhet ezekhez a régi, zárolt vagy elveszett pénztárcákhoz.
Aronson és kollégái álláspontja szerint a kvantumkódfeltörés fenyegetése már nem tudományos fantasztikum: a Google, a Caltech, és más nagy szereplők szerint 2029-re elérhető közelségbe kerülhet a kvantum kriptofeltörés. Ezért például a Google és a Cloudflare már most megkezdték rendszereik átállítását a posztkvantum titkosításra. De vajon ki dönti el, mikor és hogyan kell „kicserélni a lakatokat”, és mennyire képesek erre a szereplők dönteni a saját hálózatukban vagy a blokkláncokon?
Az AI szerepe különösen izgalmas, hiszen a mesterséges intelligencia segített áttörést elérni a kvantumszámítógépek hibáinak kijavításában – például a Google DeepMind AlphaCubit modellje. Ez azt is felveti: vajon az AI maga gyorsítja fel a technológiai fejlődést annyira, hogy a védelem tempója már nem fogja tudni felvenni a versenyt a támadókkal?
Egyesek azt is mérlegelik: nem biztos, hogy jó stratégia, ha kizárólag amerikai cégek vagy kutatóintézetek fejlesztik elsőként a kvantumtörő gépeket nyíltan, hogy ne idegen államok szerezzék meg előbb titokban. Mindeközben a világ vezető kriptográfusai, intézményei és vállalatóriásai – mint a Coinbase, Google, Cloudflare, Apple vagy a háborús adatokban érdekelt állami szervek – versenyt futnak az idővel.
Felvetődik tehát: meddig marad biztonságos a digitális identitásunk, pénzünk, kommunikációnk, s vajon sikerül-e időben átállni a posztkvantum titkosításra? Hány olyan „elásott” titok vagy pénz vár dekódolásra, amely már akár a közeljövőben napvilágra kerülhet? Ezekre a kérdésekre és dilemmákra keres választ a videó.
