Az Egyesült Államokban gyakorlatilag betiltották az új útválasztók (routerek) forgalmazását, aminek hátterében a nemzetbiztonság és az internetszolgáltatók (ISP-k) érdekei állnak. Az FCC döntésével korlátozza a külföldön gyártott fogyasztói routerek behozatalát és árusítását, amivel megnyílik az út az ISP-k számára, hogy bérleti konstrukcióban kínálják a routereket—így a felhasználóknak havonta kellene fizetniük a használatért.
Nem minden szolgáltató vezette ezt még be, de már több példa is akad arra, hogy az ügyfelek rá vannak kényszerítve a bérlésre. Miközben a kormány az amerikai gyártású routerek előtérbe helyezését kommunikálja, ténylegesen ilyen routerek alig készülnek az országban. Ez a helyzet potenciálisan növeli a készülékek árát, lassítja az innovációt, és veszélyeztetheti az eszközök rendszeres frissítését—ezáltal a felhasználók nagyobb biztonsági kockázatoknak vannak kitéve.
A szabályozás értelmezése kiterjedhet más internetet megosztó eszközökre is, például hordozható hotspotokra vagy akár okostelefonokra, amelyek szintén képesek hotspotként működni. Felmerül a dilemma is, hogy a helyi gyártás valóban garancia-e a nagyobb biztonságra, amikor a szoftverek gyakran globális fejlesztőktől származnak, és a hardverelemek is világszerte készülnek.
Emellett komoly konfliktusokat szül az érintett cégek, például a TP-Link, a Netgear, a Starlink és különböző kormányzati szervek között, amelyek egyaránt politikai és gazdasági előnyökhöz próbálnak jutni. A lobbitevékenység és a politikai adományok rendszere kiemelt szerepet kap a kivételek megszerzésében, miközben mindez újabb aggályokat vet fel a piaci verseny tisztaságával és a fogyasztók érdekeivel kapcsolatban.
A különböző jelentések és szakértői vélemények hangsúlyozzák, hogy a szoftveres hibák és a lazán kezelt adminisztrációs jelszavak is komoly veszélyforrást jelenthetnek, függetlenül attól, hol készül maga a készülék. Ugyanakkor további kérdéseket vet fel, hogy miként biztosítható valóban hatékony védelem az internetes adatforgalom felett abban az esetben, ha a hardvert és a szoftvert is egyre inkább a kormányzat és a legnagyobb szolgáltatók felügyelik, miközben a fogyasztók mozgástere és választási lehetőségei szűkülnek.
