600 millió évvel ezelőtt Földünk felszínén olyan óriási hegyláncok emelkedtek, amelyek messze túlszárnyalták a mai Himaláját – ezek voltak a szuperhegységek. Hosszúságuk akár 8000 kilométert is meghaladhatott, időtartamuk azonban csak egy szűk szeletét fedte le bolygónk történetének.
A geológusok különleges cirkon kristályok vizsgálata során fedezték fel világszerte jelentkező, egyező mintázatokat. Ezek alapján arra következtetnek, hogy egy forrásból származó üledékek hatalmas földrészeket fedtek be, rávilágítva a szuperhegységek szerepére.
Az üledékek hatalmas mennyisége jelentős mértékben járulhatott hozzá az óceánok tápanyagellátásához – mint a vas, a foszfor és a kalcium –, ami forradalmi változásokat indíthatott el az ősi élővilágban. Kutatók szerint ezek a természeti folyamatok egybeesnek a komplex élet megjelenésével és szédítő evolúciós ugrásokkal.
Különösen izgalmas kérdésként merül fel: vajon a szuperhegységek puszta létezése és pusztulása lehetett az alapja annak, hogy először jelentek meg nagy testű eukarióták, majd összetett állati életformák?
A vizsgálat során alkalmazott újabb kormeghatározási módszerek új rejtélyeket és mintázatokat tártak fel, köztük az első ismert szuperhegység, a Nuna létezését is. Ezek az eredmények arra irányítják a figyelmet, hogy bolygónk felszíni folyamatai és az élet fejlődése mennyire mélyen összefonódnak, újabb kérdéseket vetve fel a földtörténeti mozgások és biológiai forradalmak kapcsolatáról.
