A film betekintést nyújt India és Kína női népességarányának egyensúlyhiányába, valamint a múltbéli és jelenlegi társadalmi és kulturális folyamatokba, amelyek a lánygyermekek születési arányát befolyásolták. A történet Laxmi, Youhuan és Youle életén keresztül tárja fel azokat a hagyományokat, amelyek a fiúgyermekek előnyben részesítésén alapulnak.
Feltárásra kerül, hogy Indiában a hozománnyal kapcsolatos elvárások és a társadalmi státusz hogyan hatottak a családok döntéseire, miközben Kínában a nők eladása, az örökösödési szokások és a híres egykepolitika járultak hozzá a nők számának csökkenéséhez. Személyes visszaemlékezések, családi történetek és túlélők emlékei világítanak rá a problémák emberi oldalára.
A dokumentumfilm olyan kérdéseket vet fel, mint hogy a technológiai fejlődés – például az ultrahang – miként tette lehetővé a szelektív abortusz elterjedését, és milyen helyi, kormányzati, civil kezdeményezések indultak el a változás ösztönzésére. Szó esik azokról a kampányokról és jogszabályi lépésekről, amelyek a lánygyermekek helyzetét hivatottak javítani.
Különböző generációk hozzáállását láthatjuk, ahogyan a fiatalabb nemzedékek és elkötelezett mozgalmárok valódi társadalmi változást igyekeznek elérni, miközben a hagyományos családszerkezet és szerepelvárások még mindig erősen jelen vannak. A film kiemeli, hogy a nők visszatérése milyen új társadalmi jelenségeket és kihívásokat eredményezhet, különös tekintettel a házasságpiac, oktatás vagy családi karrier kérdéseire.
