Az Európai Unió két legnagyobb gazdasága, Franciaország és Németország közös javaslatot terjesztett elő, amely forradalmasíthatja az unió válaszait a kereskedelmi kihívásokra. Bár a dokumentumban Kína nevét nem említik, a közelmúltbeli fejlemények és az egyre növekvő kereskedelmi hiány miatt egyértelműen az ázsiai óriást célozza.
Néhány éve elemzők már egy második Kína-sokkról beszélnek, ahogy a kínai cégek fejlettebb iparágakba, például a technológiai és autóipari szektorokba törnek be. Az európai autógyártók, különösen az elektromos járművek terén, komoly versennyel néznek szembe olyan új belépőktől, mint a BYD.
A háttérben a kereskedelmi háborúk és a stratégiai függőségek állnak. Az unió tagállamai attól tartanak, hogy Kína a befolyását felhasználhatja kritikus nyersanyagok, például ritkaföldfémek kereskedelmében. Emiatt a mostani javaslat célja a kereskedelmi eszközök arzenáljának bővítése, hogy gyorsabb és rugalmasabb válaszokat adhasson a gazdasági kényszerítésekre vagy beszállítói korlátozásokra.
Felmerül a kérdés: milyen gyors és hatékony intézkedéseket tud hozni az EU, ha egy nagyhatalom „fegyverként” használja a kereskedelmet? Képes lesz-e az unió egységet mutatni, vagy továbbra is a tagállamok eltérő érdekei hátráltatják a fellépést?
