Az adás elején könnyed beszélgetés zajlik a műsorvezetők mindennapjairól, hajvágásról, illetve baráti szokásokról. Felidéznek emlékeket korábbi vendégszereplésekről, közös műsorokról, és arról, hogy mennyire más élőben felvenni adást, mint távolról.
Kiemelt téma a játékos kultúra és nosztalgia: szóba kerülnek klasszikus és modern LAN-partyk, internetkávézók, személyes élmények olyan legendás helyszínekről, mint a Howie’s Game Shack vagy vidéki konzolbarát klubok. Érdekes megvilágításban mutatják be, miképp erősítették ezek a helyek a közösségi élményt, és hogyan változott a játékélmény az évek során.
Részletesen átbeszélik a PlayStation 1 legjobb éveit, évjáratonként kiemelve a nekik kedves, emlékezetes játékokat. Az adás során izgalmas kérdések merülnek fel a videojáték-élmények, listaállítás és a nosztalgia témakörében: mitől válik maradandóvá egy játék, mennyire befolyásolja az aktuális élethelyzet vagy környezet a játékhoz való kapcsolatot?
A főszerep ezúttal a Mixtape című indie játéké, amely komoly vitákat váltott ki a közösségben. A műsorvezetők azt keresik, miért lett körülötte ilyen szélsőséges a fogadtatás, milyen érzéseket generál, és vajon a nosztalgia, a licencelt zene, vagy a témaválasztás teszi-e igazán különlegessé. Felvetik a kérdést, mennyire számít a játékmenet innovációja, illetve az interaktivitás határa egy narratív kalandjátékban.
Szóba kerülnek újabb megjelenések is: a Final Fantasy XIV, a „Pragmata” vagy az „S.O.S.”, melyek legjobb és leggyengébb elemeit elemzik. Megvitatják, hogyan lehet az MMORPG-kbe későn belépni, mitől működnek vagy buknak el a szerteágazó digitális közösségek, illetve mennyire fontos a jó történet és a hosszú távú karakterfejlődés egy online játékban.
A műsor végén nagyobb iparági trendekről, konzolgyártókról, a nosztalgia szerepéről és a játékok műfaji címkézésének nehézségeiről is gondolkodnak, végig érezhetően építve a játékos szubkultúra közös élményvilágára.
