Körülbelül 5 700 évvel ezelőtt, egy távoli, alaszkai szigeten élő gyapjas mamutok történetét ismerhetjük meg ebben a különleges epizódban. Ez a populáció az utolsók közé tartozott, amelyek fennmaradtak a Földön, miután szárazföldi rokonaik már réges-régen kihaltak.
Rejtélyes eltűnésük mögöttes okai hosszú ideig ismeretlenek voltak, hiszen nem voltak világos jelek sem drámai katasztrófáról, sem pedig ragadozók vagy emberek jelenlétéről. A kutatók így több, elsőre szokatlannak tűnő forrásból próbáltak információkat meríteni: ős-DNS, üledékben talált apró élőlények, valamint gombafajok is segítették a nyomozást.
Különösen érdekessé teszi a Szent Pál-szigeti mamutok történetét, hogy kihalásuk pontos idejét szinte példátlanul precízen sikerült meghatározni. A kutatók feltárták, hogy a sziget közepén található édesvízi tó ökológiai változásai kulcsszerepet játszhattak a mamutok sorsában.
A történet során felmerül, hogyan váltak maguk a mamutok is az ökoszisztéma átalakításának egyik fő tényezőjévé, és hogy a klímaváltozás mellett saját viselkedésük is hozzájárult a végzetes fordulathoz. A bemutatott múltbeli események rávilágítanak arra, milyen többrétegű folyamat vezethet egy faj kihalásához – és hogy az okok gyakran összetettebbek, mint gondolnánk.
