Benjamin Franklin azon törekvéséről esik szó, hogy Kanadát a 14. amerikai gyarmatként csatolják az Egyesült Államokhoz. A történet bemutatja, hogyan próbálták az amerikai forradalom idején meggyőzni a kanadaiakat, később pedig katonai erővel elfoglalni Montreal városát, ám milyen nagy ellenállásba ütköztek.
A mai helyzet aktualitását az USA és Kanada közötti kereskedelmi háború adja. Az USA magas, 50%-os vámokat vezet be kanadai árukra, mire Kanada ugyanolyan mértékű válaszlépést helyez kilátásba. Kiemelik, hogy Trump elnök gazdasági nyomásgyakorlása más országokkal is konfliktusokat szül, és Kanada most egyedül vállalja a szembenállást, amely széles körű társadalmi támogatást élvez az országban.
Történelmi visszatekintéssel mutatnak rá, hogy a gazdasági nyomásgyakorlás, fenyegetés, valamint az „annektálási” szándék az amerikai diplomácia visszatérő eleme Kanada irányában, legyen szó vámokról vagy közvetlen katonai fenyegetésről. Kitérnek a 19. századi hasonló esetekre, például a McKinley-vámokra vagy a Smoot-Hawley vámtörvényre, ezek hosszú távú hatásaira, és arra, hogyan igyekezett az USA akadályozni Kanada gazdasági önállóságát.
Kérdésként merül fel, tényleg igazságosak-e az USA vádjai, hogy Kanada hátrányosan kezeli az amerikai vállalkozásokat, vagy inkább csak ürügyek a gazdasági agresszióra. Felvetődik, a történelmi tapasztalatok fényében hogyan változhat meg a világ viszonya az USA-hoz, ha a jelenlegi nyomásgyakorlás hosszú távon is folytatódik.
