1885-ben egy kilencéves francia kisfiú, Joseph Meister kegyetlen támadás áldozata lett, miután egy kutya megharapta tizenöt helyen. Édesanyja azonnal cselekedett, felismerve a veszettség veszélyét, amely az akkori időkben szinte biztos halált jelentett.
A veszettség, melyet nagyjából húsz különböző Lyssavirus-faj okozhat, minden emlőst képes megbetegíteni. Főként denevérekben lappang hosszú távon, de kutyák, rókák, mosómedvék és más ragadozók is hordozhatják. Az emberi fertőzések túlnyomó többsége kutyáktól származik.
Miután a vírus bejut a gazdatestbe, rendkívül alattomosan viselkedik: akár hónapokig vagy még tovább is tünetmentes lehet. Előrehaladva a vírus az idegrendszeren keresztül a központi idegrendszerbe jut, ahol változatos idegrendszeri tüneteket okoz, mint a bénulás, hallucináció vagy agresszivitás.
A fertőzés különösen veszélyes, mert képes elkerülni az immunrendszer válaszait, és a vér-agy gát miatt a védekező sejtek és gyógyszerek nehezen jutnak el a vírushoz. Ezért a tünetek megjelenése után jelenleg nincs hatékony kezelési mód.
A videó kitér a megelőzés lehetőségeire, valamint a járvánnyal kapcsolatos aktuális kutatási irányokra és a betegség globális jelentőségére is. Szóba kerülnek a tudományos áttörések – például Louis Pasteur vakcinája –, valamint az emberi szervezet sebezhetősége ezzel az alattomos kórokozóval szemben.
