A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 7 perc

Miért kavar vihart az AI megoldása a Navier-Stokes problémára?

Megoldotta az AI a Navier-Stokes problémát, mégis bírálatok zúdulnak az OpenAI-ra. A videó izgalmas kérdéseket vet fel a matematika, a tudomány motivációi és az AI szerepéről.

Nyilvánosságra került, hogy egy mesterségesintelligencia rendszer, az OpenAI, bejelentette: sikerült megoldania a híres Navier-Stokes-millennium-problémát, ami évtizedek óta foglalkoztatja a matematikusokat és fizikusokat. A hírek szerint a megoldás egy részletes, mintegy 160 oldalas bizonyítás, amelyet több ezer mesterségesintelligencia-ügynök állított össze.

A tudományos közösség azonban nem ünnepel, helyette heves kritikák érkeznek: sokan attól tartanak, hogy a magánvállalatok befolyásától sérülhet a tiszta matematika, illetve aggályosnak vélik, hogy AI végez el olyan kutatást, amelyet emberek évtizedeken át próbáltak megoldani. Felmerül az is, hogy mennyire lehet hasznos vagy releváns a kapott eredmény, illetve mennyire lett alaposan leellenőrizve a bizonyítás.

A videó egy további izgalmas szempontot is felvet: a Navier-Stokes-egyenletek fizikai jelentőségét, például hogy kapcsolatban állnak az időjárás-előrejelzéssel és a fekete lyukak eseményhorizontjainak fizikájával is. Kérdésként merül fel az is, hogy miként lehet motiválni a kutatókat a tiszta matematikára, ha anyagi haszon nem várható, és vajon érdemes-e az ilyen problémákat teljesen AI-ra bízni.

A beszélgetés során szó esik az AI hibalehetőségeiről is, például hogy az ilyen modellek időnként önmagukba visszatérő, körkörös érveléseket produkálnak, amelyeket csak szakértő emberi ellenőrzéssel lehet kiszűrni. Végül a videó kitér a kutatói motivációk, az AI szerepe és a tudomány jövőjének kérdéseire is.