A földrajzi térképekre ritkán gondolunk kérdésként, pedig minden térkép mögött kompromisszumok és emberi döntések sorozata húzódik. Az Ausztráliát ábrázoló régi és modern térképek mindegyike pontatlan – hol történelmi tévedések, hol szándékos manipulációk, vagy éppen technikai korlátok miatt.
A tartalom betekintést enged abba, hogyan formálódott Ausztrália térképe évszázadokon át: volt idő, amikor még Olymporoának hívták, Tasmania pedig a szárazföldhöz tartozott. A térképészet hőskorában számos felfedező, így például Matthew Flinders és helyi segítője, Bungaree járult hozzá Ausztrália pontosabb megismeréséhez, de elméleti szakemberek, mint Thomas Maslen is izgalmas elgondolásokat dolgoztak ki, például egy hatalmas belső tó és tervezett város-parkok képével.
A mindenkori pontatlanság nem csak a hiányos adatokból ered, hanem szándékos torzításokból is: megtudhatjuk, hogyan próbálták meg Melbourne üzletemberei térképmanipulációval a vásárlókat magukhoz csalogatni a gold rush idején. De szó esik a legendás, nem létező Sandy Islandről, vagy az államhatárok elcsúszásából eredő hosszú jogvitákról is.
Felsorakoznak a legfontosabb világtérkép-vetületek, mint a Mercator, Robinson, Dymaxion vagy Spillhaus, kiemelve, hogy mindegyik munkaköri választásokat és kompromisszumokat tükröz. A kartográfusok néha szándékosan hibás adatokat vagy úgynevezett papírvárosokat csempésznek a térképre, hogy védeni tudják szerzői jogukat a másolók ellen.
Végül bemutatásra kerül, hogy a földgömbök és térképek készítése mennyire finom művészet, valamint kiemelik a nevekkel, országelnevezésekkel és címkékkel kapcsolatos döntések jelentőségét, amelyek újragondolását napjainkban egyre többen szorgalmazzák a valósághűbb ábrázolás jegyében.
