Mi a valóság alapja? A mindennapi világunkban számos dolog – például a pénz, a színek vagy éppen a társadalmi szerepek – értelmezése a közös megegyezésen alapszik. Ezek jelentése nem rejlik magukban a fizikai jelekben; helyettük, ezek a dolgok társadalmi és kulturális örökség útján kerülnek be az életünkbe.
A színek érzékelésében például nemcsak a fizikai fényhullámok játszanak szerepet, hanem az is, hogyan tanultuk meg, hogy egy adott hullámhosszt „pirosnak” nevezzünk. Ez a tanulás más emberek közvetítésével, a kulturális örökségen keresztül történik.
A társadalmi valóság közös megállapodás eredménye: amikor elismerjük a pénz vagy az elnöki szerep értelmét, aktívan hozzájárulunk ahhoz, hogy ezek a fogalmak létezzenek. Ha azonban a közösség konszenzusa megváltozik – például a pénz értékét illetően –, az adott társadalmi konstrukció is felbomolhat.
A fizikai világ ugyan bizonyos szempontok szerint megszabhatja, miről lehet megegyezni (például a biológia miatt nem lehet mindenből ételt készíteni), de számos dolog jelentése kizárólag emberi konszenzuson múlik. Ez a dinamikus egyensúly folyamatosan formálja azt, amit valóságnak érzékelünk.
