Az OpenAI ismét új fejlesztést jelentett be: ezúttal a GPT-Image 2.5-ös verziót mutatja be a videóban, és rögtön felvetődik a kérdés: valóban forradalmi ugrásról van szó, vagy csupán egy szerényebb „félverziós” frissítésről?
Érdekesség, hogy az új képmodellel együtt az Astra is jelentős szerepet kap. A szerző érzékelteti, hogy az utóbbi időben a képalkotás mintha megtorpant volna a fejlődésben: miközben a nagy nyelvi modellek (például a GPT-6 Astra) látványos ugrásokat értek el, a vizuális területen kevesebb volt a nagy áttörés.
Az új modell két verzióban elérhető: Flare (gyorsabb, kisebb) és Sunburst (nagyobb, erősebb). Felmerül az a kérdés is, hogy a különböző felületeken pontosan melyik variáns fut, hiszen erről a közlemények nem egyértelműek. A tesztek során felmerülnek tipikus, már-már klasszikus promptok – például az üzletember a városban vagy a borospohár az óraszámlap előtt –, amelyeknél előkerülnek a korábbi verziók hibái vagy a részletek pontossága.
Részletesen bemutatásra kerül, hogy mennyire képes az új modell logikus, következetes képmanipulációra és intelligens szerkesztésre – például az óra időpontjának változtatása, következmények hozzáadása vagy vicces, valósághű részletek generálása. Összehasonlítás történik más modellekkel (többek között Midjourney és Nano Banana), amelyek ugyan esztétikusabb képeket nyújtanak, de a részletek gyakran nem pontosak.
A videó izgalmas témákat vet fel az AI eredetiségével, referenciakutatási képességeivel és azon képességével kapcsolatban, hogy mennyire tud rugalmasan reagálni összetettebb, filmes hangulatú vagy akár szándékosan „butább” promptokra. A „négy szögből” készített képek, tükörreflexiós tesztek és valóságból vett példák is szóba kerülnek, valamint az, hogy az Astra „agya” mennyivel képes új szintre emelni a képmanipulációt és a történetmesélést.
A szerző külön kitér arra, mennyire meghatározó lesz a felhasználói párbeszéd a modellel: több helyen hangsúlyozza, hogy néha „vitatkozni” kell az AI-val, hogy igazán jó eredmény szülessen. Végül a versenytársak — például a Midjourney, Fable, Rockstar, Meta vagy Anthropics — is felmerülnek, érzékeltetve, hogy az AI képalkotás fejlődése állandó mozgásban van.
