Ez a videó korszakokon átívelő utazást kínál a modern világ felépítését lehetővé tevő mérnöki csodák nyomában. Megvizsgálja, hogyan vált az ív (boltív) az építkezés egyik legmegbízhatóbb formájává, kezdve a rómaiak leleményességétől egészen a 20. századi és kortárs szerkezetekig.
Az utazás során kiemelt helyszíneken járunk: a franciaországi Pont du Gard monumentális akvaduktjától indulunk, ahol a római mérnökök tapasztalati úton találták meg az íves szerkezetek titkait. Ezt követik a gótikus katedrálisok, köztük a kölni dóm, ahol a csúcsívek és repülő támívek jelentettek áttörést, lehetővé téve a fényes, könnyed és magas terek megalkotását.
Az ipari forradalom új anyagokat hozott: az öntöttvas, acél és vasbeton megjelenése teljesen új építészeti lehetőségeket jelentett. Az olyan szerkezetek, mint a hamburgi Lufthansa hangár, vagy a franciaországi Plougastel vasbeton híd, új mérnöki kihívásokat és megoldásokat vonultattak fel.
A film a tudományos és építészeti újításokra is fókuszál, bemutatva például a lyoni repülőtéri pályaudvar futurisztikus formáit vagy a viktoriánus Kew Gardens Pálmaházát, ahol a hajógyártásból kölcsönzött ötletek találtak alkalmazást. A stadionok, felhőkarcolók, sőt, föld alatti terek építése során mindig visszatérő kérdés a szerkezetek stabilitása, a térkihasználás és a felelős anyagválasztás.
A videó sorra veszi a természet erőit is kiaknázó szerkezeteket: a svédországi szélfarm, a walesi vízierőmű és a dél-franciaországi naperőmű is helyet kap, mindegyik más-más építési megoldással. Közben olyan kérdéseket feszeget, mint például: mik a korszerű anyagok előnyei a hagyományos építészethez képest? Hogyan fejlődhetett az emberiség tudása kísérleti tapasztalatokból a mérnöki szintű tervezésig? És mennyiben befolyásolja az építészetet a hely geológiája, időjárása vagy éppen kulturális szokásai?
