Különleges csillagrobbanásokat vizsgálnak csillagászok, amelyek bonyolultabbak, mint azt korábban gondolták. Egyes csillagrendszerek viselkedése eltér a szokásos nova-modellektől, olyan rejtélyeket eredményezve, amelyek újradefiniálhatják, mit is jelent egy klasszikus nova.
Például a T Corona Borealis csillag váratlanul nem robbant fel a várt időpontban, felvetve, hogy jelenlegi ismereteink hiányosak. Közben más rendszerekben különleges kitöréseket azonosítottak, például a V445 Puppis esetében, amely az eddig ismert egyetlen hélium-nova a galaxisban, s amelyből rendkívül gyors, oxigénben gazdag anyagcsomók lövellnek ki az űrbe.
Új típusok, például millinova és hibrid nova is megfigyelhetők. Ezek a jelenségek legtöbbször sem klasszikus robbanási mintát, sem a modellezett tömeg-elszívási és felhalmozódási folyamatokat nem követik, hanem meglepően összetett fizikai folyamatokra utalnak – amelyek akár az 1a típusú szupernovák magyarázatát is újraírhatják.
Felmerülnek olyan kérdések, hogy vajon hogyan befolyásolja egy fehér törpe robbanása a pályáját, mi indítja el a különböző új robbanásformákat, illetve hogyan alakulhatnak ki ezek a gyors és komplex kitörések. A mai csillagászatban tehát a nova- és szupernova-jelenségek magyarázata sokkal izgalmasabb és kevésbé egyértelmű, mint korábban gondoltuk.
