Az elméleti fizikában és tudatkutatásban sokak számára foglalkoztató kérdés, vajon létezik-e kapcsolat a kvantumfizika és a tudatosság között. Bár a legtöbb fizikus szkeptikus ezzel az összefüggéssel kapcsolatban, a tudat kialakulásának pontos mechanizmusa még mindig rejtély.
Kiemelkedő új irány a témában Matthew Fisher elképzelése, miszerint az agy kvantuminformáció-feldolgozást folytathat a foszfor-31 atommag spinjeinek felhasználásával. Ezek a foszformolekulák stabil kvantumtulajdonságokat őrizhetnek meg a bonyolult biológiai környezetben is, sőt – Fisher szerint – szerepet játszhatnak az idegsejtek közti kommunikációban a kvantumkorrelációk révén.
Több friss tudományos vizsgálat próbálja számszerűsíteni, milyen hosszú ideig őrizhetik meg a foszfátmolekulák kvantumállapotukat az agyban, valamint felmerül a lehetőség, hogy a pszichedelikus szerek is hatással lehetnek ezekre a kvantumfolyamatokra. Egyes kutatási eredmények szerint előállhatnak olyan feltételek, melyek révén ezek a molekulacsoportok kapcsolódhatnak az emberi tudatossághoz, bár kézzelfogható bizonyíték még hiányzik.
A tárgyalt hipotézisek újabb izgalmas kérdésekkel egészítik ki a tudatról alkotott fogalmainkat: lehetséges, hogy agyunk olyan biokémiát működtet, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk? És vajon a kvantumfizika közelebb vihet-e bennünket a tudat eredetének megfejtéséhez?
