Ez a film egy izgalmas utazásra hív a középkori, apokaliptikus képzelet világába, bemutatva, miként élték meg az emberek az eljövendő világvégével kapcsolatos félelmeket, reményeket és szorongásokat. Olyan kérdések merülnek fel, mint például: hogyan értelmezték a bibliai kinyilatkoztatásokat, és miért vált az apokalipszis gondolata a korabeli keresztény hit központi elemévé?
Feltárulnak előttünk annak az időszaknak a sajátos vallási és kulturális reakciói, amikor a háborúk, éhínségek vagy járványok hullámai rendszeresen pusztítottak, és mindezeket isteni figyelmeztetésként, illetve a végítélet előszelének tartották. A misztikus irodalomtól kezdve a templomfalak festményein át a híres apokalipszis-kéziratokig nyomon követhetjük, hogyan formálták a társadalmat ezek az elképzelések.
Különös hangsúlyt kapnak azok a művészeti alkotások, mint például a Douce Apocalypse-kódex vagy az óriási Apocalypse-gobelin, amelyek nemcsak vallási, hanem politikai és társadalmi üzeneteket is közvetítettek. Milyen szerepet játszottak ezek a képek, szövegek és szimbólumok a középkori gondolkodásban? Hogyan vált a világvége-vízió nemcsak ijesztő fenyegetéssé, hanem igazságosztó reménnyé is a kiszolgáltatottak, szegények és elnyomottak számára?
Interjúk szakértőkkel segítenek feltárni, hogyan jelent meg az apokalipszis témája a mindennapi életben, a közös művészeti alkotásokban, színdarabokban, sőt, politikai propagandában is. A történelmi példák mellett szó esik arról is, hogy mennyire maradt aktuális mind a félelem, mind a megváltás iránti vágy – hogyan élnek tovább ezek a motívumok a modern társadalomban.
