Az alkotás betekintést enged a 17. századi angol királyi udvar kulisszatitkaiba, fókuszában a királyi kegyencek és szeretők lenyűgöző világával. A dokumentumfilm két központi figuráján keresztül – George Villiers, Buckingham hercege és Nell Gwyn, II. Károly kedvenc színésznője és szeretője – mutatja be, hogyan lehetett a hatalom csúcsára jutni, és milyen trükköket, illetve jellemvonásokat kellett ehhez bevetni egy kaotikus történelmi korszakban.
Izgalmas kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, miért váltak bizonyos emberek kiemelt királyi kedvenccé, és miként tudták ezek az egyének befolyásolni a politika és a társadalom irányát. Az udvari rivalizálást, a kegyencek és szeretők közötti szövevényes harcokat, valamint az udvarhoz vezető társadalmi mobilitás esélyeit is tárgyalja. Felvázolja, milyen társadalmi és személyes kockázatokkal járt a kegyenc szerep, és milyen előnyökhöz lehetett jutni ilyen pozícióban.
Az alkotás kitér a korabeli színházi élet forradalmára is, hangsúlyozva, milyen fontos társadalmi változást jelentett, hogy nők is felléphettek a színpadon, illetve mik voltak ennek a kulturális újításnak a következményei. Kérdések merülnek fel arról is, hogy egy alulról érkező női szereplő – Nell Gwyn – miként válhatott nemzeti ikonná, és mi biztosította népszerűségét az udvarban és a köznép körében egyaránt.
A film több társadalmi, érzelmi és politikai dimenziót is érint: vizsgálja az udvari szerelmi játszmák logikáját, az érzelmi kapcsolatokat és a politikai érdekek összefonódását, valamint végigvezeti a nézőt a restaurációs korszak izgalmas eseményein és személyiségein keresztül. Megjelennek a korszak híres botrányai, párhuzamokat vonva a korrupció, nepotizmus, hatalomszerzés és személyes ambíciók mai megítélésével is.
