1984 nyarán egy fiatal amerikai haditengerészeti hírszerző, Jonathan Pollard, találkozott egy izraeli ezredessel egy washingtoni szállodában. Ezzel vette kezdetét Amerika történelmének egyik legnagyobb kémkedési botránya, amely során több mint egymillió oldalnyi titkos dokumentum cserélt gazdát.
A történet középpontjában egy identitásválsággal küzdő, a zsidó néphez és Izraelhez mélyen kötődő férfi áll, aki már egyetemi évei alatt is mesélt kitalált kémkedésekről. Múltjában egyaránt szerepet kaptak családi utazások, holokauszt emlékhely látogatása, valamint droghasználat és labilis viselkedés – mindezek ellenére mégis hozzáférést kapott Amerika legszigorúbban őrzött titkaihoz.
A dokumentumok átadása nem egy egyszeri akció volt, hanem egy jól szervezett hadművelet: kódrendszerekkel, fedőnevekkel, titkos találkozóhelyekkel és folyamatos kommunikációval. Pollard indítékai között szerepelt a történelmi igazságtalanságok orvoslásának szándéka, Izrael védelme, ugyanakkor a személyes karrier és anyagi érdekek is megjelennek.
A kémkedés következményei túlmutattak a titkos dokumentumokon: diplomáciai konfliktusokat okoztak, felborultak nemzetközi kapcsolatok, és végül lelepleződött maga a kémhálózat is. A lebukását és elfogását számos figyelmetlenség, valamint egyre növekvő gyanakvás előzte meg.
A történet szereplői között tisztán kirajzolódik a lojalitás, az önigazolás, a paranoia és a becsület konfliktusa. Felmerül a kérdés: meddig lehet valaki hű egy eszméhez anélkül, hogy elárulná közvetlen környezetét? És vajon mekkora árat kell fizetni egy ilyen döntésért?
