Az elmúlt időszakban Izrael és az Európai Unió közötti kapcsolatok jelentősen megromlottak. Több európai ország – köztük Olaszország és Magyarország – fontos lépésekkel jelezte elégedetlenségét Izrael közel-keleti politikájával kapcsolatban. Olaszország például felfüggesztette a védelmi megállapodását Izraellel, míg Magyarország új miniszterelnöke bejelentette, hogy visszacsatlakozik a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, és ezzel kötelezővé válhatna Benjamin Netanjahu őrizetbe vétele, ha az országba látogatna.
Az izraeli-gázai helyzet, különösen a fegyverszünet ellenére is zajló katonai jelenlét és az infrastrukturális pusztítás, tovább feszítette a viszonyokat. Európai vezetők egyre frusztráltabbak az izraeli és amerikai hadműveletek miatt Irán ellen, illetve az Izrael által Libanonban indított támadások is jelentős kritikát váltottak ki. Egyes diplomáciai incidensek – például az olasz ENSZ-békefenntartók elleni figyelmeztető lövések, vagy egy izraeli katona által elkövetett vandalizmus – tovább rontották a politikai légkört.
Ráadásul az Izrael által a megszállt Ciszjordániában végrehajtott településépítések, valamint az új, vitatott törvények – például a halálbüntetés bevezetése bizonyos bűncselekmények esetén – újabb feszültségforrásként jelennek meg az EU és Izrael viszonyában. Több tagállam és civil szervezet már követeli, hogy függesszék fel az Izraelnek előnyös kereskedelmi megállapodásokat.
Miközben egyes országok – például Németország és Olaszország – továbbra is blokkolják a radikálisabb szankciókat, folyamatos a vita arról, milyen konkrét intézkedések vezethetnek hathatós változáshoz. Az EU vezetői és civil szervezetei keresik a választ arra, hogy a párbeszéd vagy a keményebb lépések hozhatnak-e érdemi eredményt.
