Milyen szerepe van a félelemnek, a bizonytalanságnak és az ellenséges mesterséges intelligenciának a játékélmény kialakításában? A videó több híres példát – például a Fear, a Halo és a Half-Life játékokat – vizsgál, amelyek úttörő AI rendszerei különösen intenzív érzéseket váltottak ki a játékosokból. Ezek az ellenségek nem kiszámítható minták szerint mozognak, hanem saját célokat követnek, így a játékos a vadászat részesévé válik, nem pusztán vadász marad.
A videó bemutatja az indie fejlesztés egyedi kihívásait is, különös tekintettel arra, hogyan lehet hatékonyan és olcsón fejleszteni egy új Soulslike játékot: a Project Vas-t. Hogyan történik két fejlesztő – például Julia és a narrátor – közös munkája egy szoftverprojekten, amelynek világát tragikus, sötét fantasy elemek uralják? Fény derül az olyan problémákra is, mint a verziókezelés hiánya vagy az ideiglenes asset-ek, modellek és animációk használata.
Érdekes technikai kérdéseket vet fel az AI viselkedésének megtervezése: használjunk-e Behavior Tree-t vagy State Tree-t? Bemutatják, hogyan lehet kész modelleket és animációkat adaptálni a végső játékba, de szó esik az egyedi motion capture lehetőségéről is, akár egy mobiltelefon segítségével. Ezek a döntések határozzák meg, mennyire lesz élethű és meggyőző az ellenségek mozgása és harci viselkedése a készülő játékban.
A fejlesztés során gyakran szembesülünk kompromisszumokkal, workaroundokkal és ideiglenes megoldásokkal, amelyek később komoly kihívásokat okozhatnak. A kreativitás, a problémamegoldás és a tanulás fontossága mind megjelenik – akár az olyan szponzorált lehetőségek révén is, mint a Brilliant online platform.
