Az emberiség történetében a vulkánkitörések drámai természeti katasztrófákat idéztek elő, amelyek nemcsak közvetlen rombolással, hanem más, kevésbé nyilvánvaló módokon is hatást gyakorolhattak a világra. Az egyik legjelentősebb, de ritkán említett hatásuk a pandémiák elindítása, amire a kutatók szerint a Fekete Halál is példát jelenthet.
A középkori Európát letaroló pestisjárvány eredete új megvilágítást kapott, amikor tudósok lehetséges összefüggéseket fedeztek fel leletek, klímakutatási adatok és írásos források alapján. Így merült fel, hogy egy 14. század közepén történt, óriási vulkánkitörés indíthatta el az események sorát, amely a Yersinia pestis baktériummal fertőzött bolhák elterjedéséhez vezetett.
Az elmélet szerint a kitörésből származó hatalmas mennyiségű kén-dioxid hűtötte a légkört, ami éhezéshez és társadalmi feszültségekhez vezetett. Az éhínség közepette az emberek távoli kereskedelmi kapcsolatokat vettek igénybe, hogy élelemhez jussanak, ezzel azonban megnyitották az utat a betegség Európába való beáramlása előtt.
Külön érdekesség, hogy a klímaváltozás fákról, jégmagmintákból és történelmi feljegyzésekből is következtethető, összekapcsolva természeti katasztrófákat, globális kereskedelmi útvonalakat és a pestisjárvány gyors terjedését. A kérdés, hogy mennyire járultak hozzá ezek a véletlenszerű globális események a Fekete Halál kitöréséhez, még ma is izgalmas vita tárgya.
