Kratos történetének kezdete előtt tiszteleg a videó, amely a 2005-ös God of War húszéves örökségét vizsgálja. A narrátor személyes élményein keresztül mesél az első találkozásról a játékkal, és arról, hogyan hatott rá, valamint később a széria egészének látásmódjára.
Feltárulnak a játék mitológiai és narratív rétegei, központi kérdései: mitől olyan tragikus és emlékezetes Kratos karaktere, hogyan ábrázolja a játék a bűntudatot, bosszúvágyat és lelki gyötrelmet, valamint hogy milyen szerepe van a görög panteon isteneinek és a múlt feldolgozásának.
Az alkotó kiemeli a God of War időtálló játékmenetét, a harcrendszer brutalitását és eleganciáját, valamint a szinttervezés, főleg Pandora templomának környezeti történetmesélését. Szó esik a játék technikai megoldásairól, a fix kameranézet előnyeiről-hátrányairól, illetve arról, hogy a játék milyen új műfaji szintet teremtett a karakterakciók mezőnyében.
Felmerül a főszereplő karakterének fejlődése, a mellékalakok (Athéné, Arész, Zeusz) szerepe, valamint hogy mennyiben tudott a történet átfogó világot teremteni, vagy inkább csak Kratosra koncentrált. A videó kitér arra is, hogyan viszonyul a régi God of War-hoz a modern folytatások kritikai értékelése, itt is érdekes, személyes nézőpontokat kapunk.
Technikai és játékmeneti problémákat is körbejárnak: a gyors gombos események (QTE), a platformelemek nehézségei és a korabeli játékdesign korlátai egyaránt terítékre kerülnek. Az alkotó több kérdést is feszeget: vajon miért ilyen időtálló a játék, mely pontokon innovált (vagy sem), és mennyiben járult hozzá a műfaj fejlődéséhez? Ezek a témák mind hozzájárulnak a mélyebb elemzéshez, de a konkrét végkövetkeztetést nem árulják el.
