Ha Európa legrosszabb teljesítményű gazdaságaira gondolunk, valószínűleg kevesen neveznék meg Finnországot elsőként, pedig az ország jelenleg történelmi válságon megy keresztül. A bruttó hazai termék alig tért vissza a járvány előtti szintre, miközben a népesség nőtt, az egy főre jutó gazdasági teljesítmény visszaesett. Különösen súlyos a helyzet a foglalkoztatottság terén, a munkanélküliségi ráta példátlan magasságba, 11,1%-ra emelkedett, ami Európában is kiemelkedően magas.
Több közvetlen ok is hozzájárult a krízishez. Az orosz-ukrán háború miatt Finnország elvesztette egyik legfontosabb kereskedelmi partnerét, ráadásul az energiaszektorban is zavarok keletkeztek. Az ország kitettsége a nemzetközi kereskedelem iránt fokozza a sérülékenységét a világban terjedő protekcionista intézkedésekkel szemben. Tovább rontotta a helyzetet a lakáspiaci buborék kipukkanása, ami jelentős árzuhanást, a fogyasztói bizalom megrendülését és a munkahelyek elvesztését eredményezte a lakásépítési szektorban.
Hosszabb távon még mélyebb gondokra világít rá a gazdasági válság. Az elmúlt közel két évtizedben Finnország beruházási szintje tartósan alacsony maradt, különösen a kutatás-fejlesztés területén. Ebben kulcsszerepe volt a Nokia hanyatlásának, amely korábban a teljes finn K+F kiadások 40%-át tette ki. A lakásboom szintén elvonta a forrásokat a termelékenységet javító beruházásoktól.
Kevésbé ismert, de meghatározó tényező a humán tőke problémája is. Finnország már régóta szembesül az elöregedő népesség problémáival, amelyet a korai termékenységi hullámvölgy okozott. Emellett az oktatási rendszer teljesítménye is visszaesett: a diákok nemzetközi teszteken tíz év alatt Európa élvonalából a mezőny közepébe süllyedtek.
A videó többek között azt vizsgálja, milyen összefüggések vezettek idáig, és hogy milyen tanulságokat vonhatnak le más országok döntéshozói Finnország példájából.
