Az Egyesült Államok és Kanada között kiéleződött a kereskedelmi háború, miután Donald Trump amerikai elnök 50%-os vámot vetett ki több kanadai árucikkre, így például tejre, mézre, okostelefonokra, alkoholra, sőt, parókákra és műszakállakra is. Kanada azonnali megtorlással fenyegetett, Mark Carney miniszterelnök azt ígérte, hogy minden egyes dollárnyi amerikai vámra ugyanannyival válaszolnak.
Az utolsó tárgyalási fordulók a hétvégén zátonyra futottak, és az amerikai fogyasztókat most jelentősen magasabb árak várhatják. Trump drasztikusan emelné a vámokat minden autóra, teherautóra, alkatrészre és acéltermékre is 2027 januárjától. Felmerül a kérdés: ez pusztán alkupozíció, vagy valódi hosszú távú stratégia áll mögötte?
A két ország vezetői egymásra mutogatnak, hogy ki okolható a tárgyalások összeomlásáért. A kanadai fél szerint az amerikaiak támasztottak utolsó pillanatos igazságtalan követeléseket, míg az amerikaiak pont ezt róják fel Kanadának. Eközben mindkét ország gazdasági szakértői és politikusai véleményt cserélnek arról, hogy kinek fáj majd jobban a vámháború, és mennyire forgathatja fel ez az eddigi szoros szomszédi kapcsolatot. Különösen érzékeny pont az autóipar, az energetika és a faipari termékek kereskedelme.
Megfigyelők szerint nemcsak a gazdasági, hanem a politikai érdekek és választási stratégiák is jelentős szerepet játszanak, ezért csak tovább fokozódhatnak az ellentétek. Vajon melyik ország bírja majd tovább a kereskedelmi nyomást, és mi lehet a kiút ebből a szorult helyzetből?
