Ebben a fejlesztői naplóban betekintést nyerünk egy indie soulslike játék fejlesztésének folyamatába, különös fókuszban a közelharci harcrendszerrel. A szerző az előző részben már bemutatta az első távolsági támadást, most pedig elérkezett az idő, hogy a főhős valódi ellenfelekkel is összecsapjon: megszületik az első, legendás múltú, átkot hordozó főellenség, akinek múltja és külleme is fontos szerepet kap a játék világának kialakításában.
A fejlesztés során számos, a műfajban megszokott mechanika került implementálásra, mint például a célzás lock, ami lehetővé teszi, hogy a játékos gördülékenyen fókuszáljon egy ellenfélre, a kamera pedig mindig optimális nézetet biztosít. Ezen kívül részletesen bemutatásra kerül a motion warping technika: ez segít abban, hogy a harc dinamikus, mégis kontrollált maradjon, elkerülve, hogy a karakter túl közel vagy túl távol kerüljön támadás közben az ellenféltől.
A rész továbbá az ütések és találatok visszacsatolását (hit reactions) is tárgyalja. A találatok súlyossága határozza meg, hogy az ellenfél mennyire lesz kizökkentve az aktuális cselekedetéből, ezzel dinamikát és stratégiai mélységet adva a harcnak. Megismerhetjük, hogyan lehet a játékossal való ütésváltást fokozatosan egy erőteljes finisher mozdulattal lezárni, miközben a rendszer figyelembe veszi a kombók hosszát és az ellenfél aktuális állapotát.
Felvezetésként izgalmas kérdések merülnek fel: Mi teszi igazán átélhetővé egy harcrendszert? Hogyan lehet elérni, hogy minden egyes ütés súlyosnak, jelentősnek hasson a játékos számára? Hogyan lehet ötvözni a klasszikus játékmechanikákat a modern megvalósítással? Az ellenséges AI megalkotása még hátra van, ami a következő epizódban válik majd központi témává.
